Október 25-én a tészta világnapját ünnepeljük, ennek örömére felkutattam, melyik olasz régióból származnak a legfinomabb fajták. 

Nagyon hosszú cikket lehetne szentelni a tészták témájának, ezért muszáj leszűkítenem a kört: azokat mutatom be, amelyeket ottlétem alatt rendszeresen főztek a házigazdáim. Hozzáteszem, majdnem minden nap tésztát ettünk, és mégsem untuk meg, mert a feltétek variálásával ügyesen meg lehet oldani a változatossá tételt.

Ami számomra hatalmas újdonság volt, az a friss trofie tészta, amelyet Magyarországon nem ettem korábban. Sőt, nem is hallottam róla, de ez lehet csak az én elmaradásom. Az olasz szupermarketben a hűtött áru környékén lehet megtalálni, és magától értetődő, hogy rövidebb ideig őrzi meg a minőségét, mint a száraz tészták általában. A friss tésztákért iránti rajongásomat a trofie-nak köszönhetem, ami most már tudom, hogy Olaszország északi részéről, Liguriából származik. Liguria régió közigazgatási székhelye Genova, és mit ad az ég, a város a bazsalikomból, olívaolajból, fokhagymából, parmezán sajtból és fenyőmagból készülő szósz, azaz a klasszikus pesto hazájaként (is) híres. Nem véletlenül illenek össze annyira jól a trofie tésztával!

Volna még egy tésztaféle olaszország északi részéről, pontosabban Emilia Romagna tartományból, amit mindenképpen szerettem volna megemlíteni, már csak azért is, mert a neve strozzapreti, azaz "papfojtó". Számomra olyan, mint a trofie, csak mintha kevesebbet csavarintottak volna rajta. Felmerült bennem a kérdés, honnan ered ez az elnevezés? Van rá magyarázat: a helyiek ezzel a tésztával etették a kapzsi papokat, akik olyan gyorsan falták azt, hogy majd megfulladtak tőle. Azt nem tudni, ők is könnyű szószokkal vagy pestóval fogyasztották-e. 

Mi a helyzet délen?

A déli országrészek hajszálnyival híresebbek a kulináris élvezetekről, mint az északiak. Még szép, hogy tésztában nem maradnak alul. Puglia különlegessége az orchiette, amit "kicsi fülekre" lehetne lefordítani, és általában brokkolis, szardellás, chilis vagy fokhagymás feltéttel készül az olasz háztartásokban. Pugliához hosszú listányi étvágygerjesztő finomság köthető még, Lecce például a pasticciotto nevű sütemény otthona, a trullikról ismert Alberobellóból pedig a sertéshúsba tekert caciocavallo sajt (bombette) receptje származik. A kép saját fotó, a brokkolin kívül zsemlemorzsa és olaj alkotja a feltétet.  

És ha már dél, Campania híres tésztáját, a pennét is illik megemlíteni. Mind ismerjük és szeretjük; a spagetti után talán a második legnépszerűbb kedvence a magyaroknak. A szó jelentése tollszár, ami ránézésre egyértelművé teszi a név eredetét. Gazdag paradicsomos és húsos szószokkal párosítják össze, de sütőben sütve is finom ételek hozhatók ki belőle. Számos nemzetközileg ismert fogás eredete vezethető vissza Campaniába, ezek közül a leghíresebbek a spaghetti alle vongole, a parmigiana melanzane (parmezános padlizsán), a Capri saláta és a polpette (húsgombóc). Campania központja egyébként Nápoly, a pizza hazája, tehát a gasztonómia iránt érdeklődőknek még egy okuk van arra, hogy feljegyezzék az utazási bakancslistájukra.

 Ha lemaradt a kedvenced, de olvasnál róla, írj üzenetet a Facebookon!