Eddigi megfigyeléseim alapján a lazuló szabályok túl lazává tettek egyes embereket errefelé, akik nem fokozatosan szeretnének visszatérni a régi életvitelükhöz, hanem rögtön fejest ugranának bele. Mindeközben egyre több bolt nyit ki szerte Olaszországban, és a beülős helyek sem csak elvitelre dolgoznak már. 

Hiába van most nagyobb szabadságunk, mint az elmúlt hónapokban, mi (azaz én, és azok, akikkel egy háztartásban vagyok) még mindig a lehető legritkábban tesszük ki a lábunkat otthonról. Próbálunk óvatosak lenni, és hetente csak egyszer-kétszer hagyjuk a lakást, mert 1.) mentálisan szükségünk van a környezetváltozásra, 2.) mindig van valami beszerzendő tétel, ami erre megfelelő okot szolgáltat.

Majdnem 3 hónap után végre újra tudtunk a lameziai drogériában vásárolni! Az Aqua e Sapone nevű boltban jártunk, ahová mostantól csak akkor lehet belépni, ha a biztonsági őr arra engedélyt ad. Addig kinn kell várakozni. Olaszországban a maszk viselése az üzletekben még mindig kötelező, erre fel voltunk készülve. Aki nem visel gumikesztyűt, annak rögtön a bejárat átlépése után a kihelyezett kézfertőtlenítőt kell használnia. Kézfertőtlenítő folyadákból egyébként itt jelenleg nincs hiány, sőt, jóval nagyobb a kínálat, mint ezelőtt. Változás még, hogy a pénztárakhoz plexi falakat szereltek fel, így védik a dolgozókat a vásárlókkal való érintkezés veszélyeitől. 

Pár nappal később a városunktól messzebbre merészkedve, egészen Catanzaróig autóztunk, szintén vásárlási céllal. (Kinőttük az edzős ruhákat.) Úti célunk a Decathlon volt, ahová testhőmérés után engedtek be minket. Maszkban és gumikesztyűben érkeztünk, a biztonsági őr mégis azt kérte, használjuk a kihelyezett kézfertőtlenítőt is. A szabály az szabály, pedig tudtommal az alkoholos kézfertőtlenítő nem tesz jót a kesztyű anyagának. (Volt nálunk 2 extra pár, úgyhogy eleget tettünk a kérésnek.) A bolton belül nem nagyon vettem észre változást. Azon kívül, hogy nem lehet ruhát próbálni, csak a kasszánál iktattak be új szabályt. Családonként egy ember állhat sorba, és kizárólag akkor tesznek kivételt, ha valaki kiskorú gyerekekkel ment vásárolni. A méretben nem megfelelő ruhát blokk ellenében 7 napon belül visszaveszik, ha viszont Decathlon-kártyával vásárolták, 1 évig vissza lehet vinni!

A közeli McDonalds-ba még be akartunk nézni, mivel ezer éve nem voltunk, és amúgy is ki akartuk deríteni, mi a folyamata a helyben fogyasztásnak. A kihelyezett kézfertőtlenítő használata után érintőképernyős pultnál választottuk ki, mit szeretnénk enni és inni, emellett fizetni is tudtunk ott. (Budapesten találkoztam már hasonlóval, ez nem számít újdonságnak itt sem.)

Ami viszont megváltozott, az az, hogy az ülőhelyeket műanyag elválasztó "falakkal" szerelték fel, és néhány ülőhelyre matricákat ragasztottak arra figyelmeztetve, mindannyiunk érdeke a távolságtartás. A személyzet gyakran járkált tisztítószerekkel, és takarították az asztalokat, meg minden mást. Egyik helyen sem voltak sokan; a parkolókban bőven volt szabad hely, pedig a Decathlon mellett egy bevásárlóközpont van. Oda (kintről láttuk) szintén csak testhőmérés után engedik be az embereket.

Csak ma két pár gumikesztyűt használtunk el és háromszor kézfertőtlenítőztünk, pedig mindössze 3 órát voltunk távol az otthontól. Nehéz megfelelő szavakat találni arra, milyen testközelből érezni a változást, amit a koronavírus okozott. A maszkos emberek látványát, a kesztyűvel bajlódást, a gumiszagot a kezünkön, és úgy általában, a bonyodalmakat, amiket az olyan alapvető folyamatok, mint a bevásárlás miatt kell vállalni. Ettől függetlenül vigyázva, de élnünk kell az életünket; én úgy érzem, az ország szépsége mindenért kárpótol!